Nagy utazás

Szerda este 9 órakkor elgördült autónk a Central Meadows kapuja előtt, benne 5 izgatott utassal a kapu előtt hagyva egy csapat barátot.

Könnyes szemmel folyt a búcsúzás, öleltük egymást Natasávl, Hui Minnel és Iuniával. Szomorúak voltunk az elválás miatt, de boldogok is egyben a közelgő nagy kaland miatt. A barátok már hónapok óta követték készülődésünket a nagy útra, s most szomorúan vették tudomásul, hogy a medencében eltöltött bohóckodások a napfényes szingapúri vasárnapokon mint emlékek jönnek velünk a jövő kifürkészhetetlen rengetegébe… Elindultunk..

6 órával később már a Kuala Lumpir-I repülőtéren vártuk az Air Asia Párizsi járatát, amin aztán 13 és fél hosszú órát töltöttünk. Fapados járat lévén előre kellett vacsorát és regelit rendelni és fizetni, amivel nem is volt semmi probléma, azonban éjszaka megszomjazva és megéhezve csődbemenet a szendvics rendelési tervünk, mert mogyorón kívül semi más ennivalójuk nem volt, mégha az étlep tele is volt mindenféle jóval. Szóval tipp az Air Asia-val utazóknak: A kifizetett összegért megéri ezen utazni KL-ba, de mindenkép rekjatok be magatoknak ennivalót az útra! Ja és készüljetek fel, hogy a 30kg-os súlyhatárt pontosan betartják. Nekünk 5-ünknek volt összesen 11kg túlsúlya és bizony S$220 kellett fizetnünk. Ja és a check-inelős fiú még az arcunkba is nevetett. Na de legalább olcsón utaztunk  🙂

30C fokos ázsiából megérkeztünk a 7C fokos Párizsba, ahol remek alkalom nyílt letesztelni az előre beszerzett pulóvert és kabátot, hogy vajon túléljük e bennük a hideget Juliusi telet Argentínában. A válasz NEM. Így mind 3an ugy határoztunk, hogy a nálunk lévő télies kabátocskát is magunkkal visszük az útra. Még jó, hogy volt nálam egy Adidas melegítőő kabát, amit ugyan télen még sosem hordtam, általában repülésre használom, de mint kiderült termo pulcsival remekül birja az 5C fokot is.

Párizsban sikerült anyával is összefutni, akit kiugrasztottam, nemcsak hogy lasson engem, de hogy segítsen azt a 30 kg ot hazavinni, amit Szingapúrból sikerült elmenekítenem. Sanálatos módon nagyon elszámítottam magma,mert azt hittem ez a 30 kg elég lesz az összes cuccom hazaviteléhez, de egy 40kgot azért sikerült még Jaquéknál hagyni (Jelenleg keresek vállakozó szellemű egyéneket, akik Szingapúri kirucanásuk után segítenének haza repíteni pár kgot.)

Párizsról azt hiszem csak annyit, hogy Szerelem volt első látásra. Még sosem voltam Francia országban de a sajtok, borok és csigák városa elrabolta a szívemet. Bár valószínű nem most, hanem már pár élettel ezelőtt J Nemtudommiért, de valahogy a 60as éveg jutottak eszembe.. láttam magma, ahogy végigsétálok a párizsi utcékon, csidálom az épületek vonalait, fekete-fehér képeket csinálok, míg a szél lobogtatja s hajamat, s nevetve üldögélek egy pohá finom bor melletta szerelem városa egyik kis éttermecskéje előtt…

Két nap városnézés után az Air France járatával utaztunk Rómába, ahol minden reményem ellenére sem szolgáltak fel szendvicset, még jó, hogy csomagoltunk egy kis Túró Rudit és francia sajtos szendvicset :-).

Egy óra átszállás után célba vettük Amsterdamot az Alitáliával. Itt sem volt szendvics sajna J Amsterdamba érkezve sétálgattunk egy kicsit a városban Hostel és vacsora után kutatva, mígnem végkimerülésünkben kieggyeztünk agy Falafelen 4Eur-ért, s később az Utópia Hostelban egy 6 ágyas kolesz-szobában sikerült megszállnunk csupán 18Eurért fejenként (no komment – backpackkelni európában nem vicces). A hostel nem volt nagy szám, 6 ágyas szobák, közös zuhnyzó. Tissztának tünt egy hajszálat leszámítva az egyik párnán és éjszaka is csak egy kisegér jött elő Iunia cipőjével játszani… még jó, hgy biztonsági okokból mind a 3an az emeletes ágy emeletén aludtunk J Na de az 5 fokban való bojongás után már ennek is ngagyon örültünk. Másnap sikerült finom sajtos szendvicsre, Holland gofrira és igazi Holland kakóra szert tenni reggelire mindezt csupán 8Eurért fejenként. Na de legalább a kakaónak olyan íze volt, mint amit régen a nagymamám csinált (természetesen Holland kakaóból), márcsak ezért is megérte 🙂

Kiérve a reptérre alig vártuk, hogy egy újabb 13 és fél órát töltsünk repülőn, ráadásul nappal, de ami legalább elvisz minket a várva várt kontinensre. A KLM járatában nem csalódva, bőven volt enni és inni való az út egesz ideje alatt, és kölünböző filmekkel szórakoztatva minket. 4 film és temérdek gyümölcslé után meg is érkeztünk a következő fél évünk színhelyére, Latin Amerikába, azaz Limába.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s