Amit megtanultunk

Étkezések közben rengeteg téma jött föl és hosszasan elbeszélgettünk a különböző inka hagyományokról és tanításokról, miközben finom perui kukorica kenyeret és egyéb zöldség-gyümölcsöt eszegettünk.

Megtanultuk, hogy a 3as szinbólum nagyon fontos szerepet játszik az inka kultúrában is. 3 a teljességet szimbolizálja. A 3 fontos állat jelenik meg ebben a kultúrában a kígyó, aki a tudást, a puma aki az erőt és a koondor aki a spiritualitást szinbolizálja. Ezek az állatok az ősi inkáknak meditáció alkalmával jelentek meg és “ kapták meg”  a jelentésüket.

Az épületeken megfigyelhettük, hogy a falakat kicsit döltve építették, hogy jobban kibirják a földrengéseket. Érdekes, hogy évszázadokkal ezlőtt több hangsúly volt ezen, mint talán most.

Az inkák gyakran figyelték az éjszakai eget. Ha olyan helyen vagyunk , ahol més épületek fényei nem vakítanak el akkor szépen lehet látni a tejutat benne egy lámát, kígyót, rókát, békát és pásztort is. Ezen jelképeknek nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ahogy a száraz évszak vége közeledett az égbolt képe is válltozott. A lama egyre jobban ment dél felé, a tenger felé. Az inkák ugy gondolták, hogy megy inni, hisz mikor leért beköszöntött az esős évszak. Többek között ezzel a módszerrel tudták évszázadokkal ezelőtt naptár nélkül is megmondani az évszakok válltozásait.

Nehéz szavakba foglalni mindazt a tudást és tapazstalatot, amit csupán Tahuiro testvérrel való eltött napok adtak. A jelenléte mosolyt csalt mindanyiunk arcára minde percben, hisz ő maga is mosolygott. Viccelődtünk is, hogy biztos álmában is mosolyog. Nála kiegyensúlyozottab, őszintébb, vidámabb és „normális” embert nem is láttam még. Nagyon tetszett, hogy gondolkodásából csupa jóság és szeretet áradt, viszont nem volt ’túl sok’. Minden nap, ahogy jártuk a falvakat kenyeret osztogatott az arra jövő gyerekeknek. Minden árus nénitől vett valamit mégha csak 50Ft-ot költött is. Hozzánk, mint gyerekeihez közeledett és ez a szeretet mindne mozdulatából átjött. A Peruban eltöltött egy hét , több volt, mint városnézés. Lecke is volt egyben. Lecke a szeretetről, az anyaföldről és a miértekről. Hermano Tahuiro arra tanított minket, hogy tiszteljük az anyaföldet, a természetet, a fákat, a hegyeket, a napot, a tüzet és a vizet. Nagyobb hatalma van a természetnek, mint gondonánk, de ha tisztelettel közeledünk hozzájuk sokmindnet kivédhetünk. Azt is hangsúlyozta, hogy legyünk mindig ’fer’-ek. Fizessük meg mindig mindennek a tisztességes árát, de ne többet, ne kevesebbet. Mindennnek van ára, de mindig pénzben. Ha kapunk valamit, adjunk is cserébe, hogy az energia áramlás fennmaradjon. Legyünk tudatosak a mindennapjainkban, mert minden egyes szituációnak, amin keresztülmegyünk és embereknek, akkikkel találkozunk jelentősége van.

Már egy hét telt el, mióta elválltak útjaink, de még ma is könny szalad a szemembe, ha erre a csodálatos hétre gondolok. És biztosan állítom, hogy megérte. Megérte minden félretett garas, erő és energia amit abba fektettünk, hogy átélhessük, e tapasztalatot. Ha ma haza mennénk is azt mondanám megérte, mert életem azt hiszem leg szivet-, szemet- és tudást-rengető élménye áll mögöttem. S azt kívánom, hogy gyertek el mindannyian átélni eme érzéseket. Hogy én visszamegyek az biztos. Következő expedíció Októberben. Ki tart velünk?

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s