San Pedro de Atacama – El Taito gejzir

Másnap reggel 4kor indultunk, hogy meglátogassuk a világ harmadik legnagyobb gejzir mezőjét, az Andok hegyláncához tartózó El Tatio-t, ahol 80 aktív gejzir található. 2 óra buszozás után megérkeztünk a gejzir bogyborékoktól gőzölgő 4300m magasban lévő hegycsúcsra. Az utóvulkáni működésnek a jeleként lépten nyomon forró víz tör fel, de nem csak víz, hanem kén gázok is szivárognak a felszín alól. A levegő meglehetősen fullasztó a kénhidrogén hatására. A gejzírek nyílásánál a kovakő lerakódásokon kívül, számtalan elem koncentrációját lehet megfigyelni.

Míg vártuk a napfelkeltét a sofőr főzött tojást nekünk az egyik gejzirnél, melegítettek tejet, volt kávé és szendvics is. A forró dolgok nagyon jól jöttek, mert elég kellemetlen hideg volt odafent. Meg is kérdeztük a túravezetőt, hogy hány fok lehet, mire mondta hogy olyan -7 körül. Tehát a Párizsban tesztelt pulcsi és kabát neccesen de -7 fokban is elviselhető, persze csak egy darabig. Mikor megtudtuk hány fok van Iunia megszólal: Nem is érződik, hogy ilyen hideg van. Mire én: Aha, ezért nem érzed az újjaidat. Iunia: … ja, ok. 🙂

Reggeli után körbejártuk a gejzirmezőket, ahol megfigyelhettük a 2 percenként felbugyogó vizet és gázokat, majd a közeli forráshoz siettünk, ahol a vállalkozó kedvűek meg is mártózhattak a 25 fokos vízben. Persze mi ezt egy kihagyhatatlan élménynek gondoltuk és pár másodperc alatt fürdőruhában találtuk magunkat a 0 fokos hidegben, persze öltöző nem volt J A 25 fokos víz nem sokáig volt melengető, így 10 perc lubickolás után kiugrottunk a vízből, és arcunkrafagyott mosollyal próbáltunk minnél hamarabb felöltözni. Hidegnek hideg volt, de kár lett volna kihagyni, szóval minden idelátogatónak kalandra fel!

Végülis örültünk, hogy eljöttünk San Pedróba, mert érdekes dolgokat próbáltunk ki és emellet a városnak is jó hangulata volt. Még mindig a sivatag közepén voltunk, vájogházakkal és falakkal körülvéve, ami egy különös Csillagok Háborúja beli sivatagi érzetet adott (legalábbis nekem). Egymás után sorakoztak a kisebb nagyobb utazási irodák, amik mindenféle túrákat és prgramokat ajánlottak. S aki kitartóan keres, az olcsón kap jó szolgáltatást.
Mi a sandboardingolásért a Hold Völggyel együtt 10.000 Pesot fizettünk és ebben benne volt egy sör is, míg más irodák mindezt 15-20.000ért adták és ugyan oda mentek, ugyan annyi időre mint mi. Szóval senki ne álljon meg az első irodánál, hanem kérdezzen körbe és alkudjon.
Az étkezéssel ugyan ez a helyzet. A legolcsóbb opció itt ha az ember a menu de dia, azaz a napi menüt rendeli. Ezt álltalában 12 és 3 között ebédet 6 és 9 között vacsorát jelent. (3 és 6 között pedig zárva vannak, merthát délután pihenni kell J) Aricában megállapítottuk, hgy egy olcsóbb és még mindiig finom menü 1.800-2.000 Peso, ami levest, főételt és néhol italt vagy desszertet is magában foglal. Na most San Pedróban sorra álltak az éttermek napi menüt kínálva 3.800-5.000 Pesoért. Persze mi nem adtuk fel és addog járkáltunk körbe, míg meg nem találtuk a 2.000 Pesós helyet a buszmegálló mellett.

Annak ellenére, hogy nagyon tetszett nekünk San Pedró, folytatni kellett utunkat dél felé.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s