Húsvét Chiloé szigeten

Másnap reggel már úton is voltunk Chiloe szigetre, ami csak 2 órára volt Porte Montt-tól. Ancud-ot választottuk a pár szigeten lévő város közül, mert azt olvastuk innen lehet menni megnézni a pingvineket. A Lp-ben azt olvastuk, hogy érdemes ellátogatni  a szigetre, mert szép és különleges környezet vár majd minket visszahúzódó, ám annál jószívűbb lakókkal. A buszról leszállva megnéztük az első 3 útbaeső hostelt s végül a legelső opciónál döntöttünk. Mimi hostele, a szokás szerint saját házában kialakított otthonos kis szállás volt. Mimi, az 50 feletti rendkívül aranyos és készséges hölgy egyedül él 2 szintes házában, ahol 5 szobát ad ki. Fejenként 5000 Pesot kért, amiben reggeli is benne foglaltatott, igaz internet nélkül, de még így is jó üzletnek tünt a dolog. A szobák kicsit hűvösek voltak, de az ebédlőben égő tűz kárpótolt minket.

Első nap körbejártuk a kisvárost, de faházak sorain kívül nem sok érdekes találtunk itt. A körneyezetet kimondottan szépnek se mondanám, bár lehet, hogy nyáron, mikor meleg van jobban lehet élvezni a tengerparti várost. Az összes nevezettesség a templom, városközpont, világító torony és egy kis hegy volt. Sajnos mint utóbb kiderült a pingvinek pár hete elköltöztek Brazíliába és októberig vissza se jönnek. (Igen a pingvin költöző madár s csak a melegvizet szereti. Mindig tanult valami újat az ember.)

Először úgy terveztük, hogy csak 2 napot maradunk, de mivel jött húsvét Silviu tanácsolta, hogy maradjunk itt husvétra is, s csak hétfő reggel induljunk tovább. Így is tettünk. Kicsit örültünk is, hogy legalább Mimi-nek volt társasága az ünnepek alatt. Főztünk piros tojást és romániai módra tojás törést is rendeztünk. Mimi nem hogy reggelit, de még ebédet és vacsorát is adott nekünk. Főzött kagyjó levest, sült krumplit, almás empanadát (almás batyu szerűség) és még palacsintát is. Úgy gondoltuk, hogy az 5000 Pesó ezért a sok mindenért elég kevés, így mielőtt eljöttünk egy kis csomagot állítottunk össze neki teából, cuckorból, olajból stb. Persze ő is megajándékozott minket eljövetelünk előtt, és mindegyikőnknek adott egy állta kötött személyre szabott sapkát. Hát mit ne mondjak ennek nagyon megörültünk, s nem csak azért, mert szügségünk is volt a sapkára az egyre hidegedő időben, de azért is mert erre az ajándékra egyáltalán nem számítottunk.

Öszességében nagyon jól éreztük magunkat Chiloéban, de ez inkább Miminek volt köszönhető, mint a városnak. Aki szeretne egy kis nyugodt időt eltölteni egy baráti környezetben, az mindenkép látogasson el Mimihez Ancudban.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s