El Bolson

Következő uticélunk El Bolson volt. Ide már 6an érkeztünk, mert El Calafate-i hálótársunk, Iván (Brazilia) is velünk tartott (Ha így halad 1 hónap mulva már egy buszra valóan leszünk :-)). Megérkezés után ismét egy kis hegyekel körülvett városkában talaláltuk magunkat. Rögtön az Információs irodát vettük célba, ahol is eligazítottak minket az egyetlen olcsobb szállásra. Ehhez vagy fél órát kellett gyalogolni táskákkal a hátunkon, aminek sosem örülünk igazán. Még egy függő hídon is át kellett kelni, s mire odaértünk a megadott címre, már be is sötétedett. A hostel két kis kölönálló faház volt saját konyhával és 3 ággyal az emeleten. 50 Pesot kért a tulaj fejenként internet és reggeli nélkül, ami sokallottunk, így átmentünk a szembelévő heylre szerencsét próbálni. Ott sajnos telt ház volt és a tulaj mondta, hogy ha más helyre akarunk menni, akkor vissza kell menni a város központba. Azt már nem akartuk bevállalni, így csak visszamentünk az előző helyre és bevackaltuk magunkat. Beköltözés után közölte a tulaj, hogy a mi lakásunkba sajnos nincs gáz, így se fűtés, se melegvíz nem lesz ma este, de holnap reggelre meghozza. Ígyhát ismét hálózsákkal, sapkával a fejünkön és takarókkal bebugyolálva magunkat aludtunk az 5 fokos szobában 🙂

Másnap sétálltunk egy kicsit a városban, majd egy inernet kávézóban megpihenve irogattunk egy kicsit. Itt volt alkalmunk kipróbálni a 12 Pesós Submarino-t (Tengeralattjáró), ami nem más, mint forró tej benne egy szelet tejcsokival. A forró tej egyre jobban olvasztotta a csokidarabot, amit még egy kis cukorral segítettünk a tökéletes íz elérése érdekében, s már kortyoltuk is a finom csokiitalt. Iuniával rögtön a kedvencünké is vállt 🙂

Este Daniella születésnapját ünnepeltük a kertben egy barbekjú kiséretében. Ehez vettünk padlizsánt, édes krumplit, sütőtököt és egy kis tunát is, amit krumpli pürével kisértünk. A fiúk sajnos tulzásba vitték a tűzrakást, így mikor már fönt pihentek az étel darabok a rácson a tűz hatamas lángokba csapott, ami sajnos elégette a fele ennivalónkat. Mi persze ezen már csak nevetni tudtunk, s gyorsan lekaptuk a maradék ételt a tűzről. Még jó hogy volt tuna és krumpli püre így nem haltunk teljesen éhen. Azt hiszem van mit gyakorolnunk BBQ (barbekjú) téren. 🙂

Az égett ételek után elénekeltük a Boldog Szülinapot Daniellának és ettünk egy kis tortát is. Olasz országban mindenkinek kell ennie egy is tortát valakinek a szülinapján, hogy szerencséje legyen  szülinaposnak, így mindannyian ettünk is. Ja mert, hogy Daniella szülei olasz származásúak. Ezután hirtelen áramszünet lett, s a tűz sem égett már, így teljes sötétségben csodálhattuk a csillagokat az égen. Ez otthoni szép emlékeket elevenített fel bennem, mert mindig mikor a hétvégi házunkban vagyunk nyáron előszeretettel fekeszem  a fekete égbolt alatt és csodálom a fényes pontokat odafenn. S mikor jön egy hullócsillag, akkor nagyon boldog vagyok, hiszen akkor lehet kívánni valamit 🙂

Másnap egy 6 órás hegy túrára mentünk, ahol persze ismét vezető nélkül, magunk próbáltuk megtalálni a megfeleló utat az egyik hegyoldalban található indián fejhez, ami természetesen alakult ki. Persze meg sem kell említenem, hogy e túrára is vagy 4 kutya kisért minket. Azt hiszem már sosem fogunk sehova se menni kutyák nélkül. Ezt persze egyikőnk se bénja, mert igencsak szeretjük a kutyákat, és ezek a valószínű gazdátlak kutyusok nagyon hálás kis jószágok és simogatáson kívül nem nagyon várnak semmit, na jó néha egy kis harapnivalót sem utsítanak vissza.

Hazafelé ráakadtunk egy Churrosozó helyre, ahol 12 Pesoért kaptunk 3 töltött churrost és egy submarinot. Ki is próbáltuk a banános, a sajtos és a csokis churrost. Nagyon finom volt…. Yamiiii Azt hiszem ezt be kell vinni magyarországra is a Szingapúri Bubble Tea mellett…

Utolsó napot a 7th Path Self-hypnosis (Önhipnózis) tanításával töltöttük Iuniával, ahol is Daniellát, Selist és Silviut segítetük abban, hogy pozitív válltozásokat hozzanak az életükbe (http://www.7thpathselfhypnosis.com/).

Remek érzés volt, hogy Szingapúr után Dél Amerikában is tudunk tanítani és hozzásegíteni embereket ahhoz, hogy felfedezzés igazi önmagukat és megszabaduljanak rossz szokásoktól és berögződésektől. Reméljük több ilyen alkalomra lesz még lehetőség errefelé.

El Bolson maga nem volt nagyon külonleges, de a hegyi utakon kellemes volt túrázni. Akinek van ideje és szereti a természetet nézzen el ide.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s