ECO ház, indián sátor és inka kereszt, mindez új barátainknál Urubambában

Katya egyik ismerőse, Niko, feleségével Palomával és 3 éves kislányával Calcától nem messze, Urubambában lakik, ahol mi is megszálltunk Latin Amerikába érkezésünkkor. Niko maya, dél- és észak-amerikai hagyományokat tisztelő szerttartásokat tart otthonában, s a kertben lévő indián sátorban (tipi). Jelenlegi projectje, egy chakana (inka kereszt) alakú 3 dimenziós szerttartásra alkalmas hely kialakítása, aminek építésében mi is segítkeztünk (legfőkép Silviu).

Tzolkin

Niko mutatott be minket a Tzolkin mayák álltal létrehozott, s napjainkban újra egyre jobban elterjedő naptárnak és a 13 naponta megrendezendő kristály szertartásnak ami az indián sátorban kerül megrendezésre.

A maják többfajta naptárt használtak különböző célokra. A tzolkin, vagyis a szent kör egy 260-napos naptár, ami az emberi test fogantatásától a megszületéséig eltelt időn alapul. 20 napos ciklusok követik egymást 13 variációban (távolról a hónapnak felel meg), és ez a mai napig használatban van, mint a személyiségjegyek és idő-harmóniák meghatározásának eszköze – a nyugati asztrológiához hasonló módon. Minden egyes 20 napnak megvan a maga jelentősége, karaktere, erőssége, amit ha ismerünk, hatékonyabbá tehetjük napjainkat, mert tudjuk milyen erők hatnak a bizonyos napokra, s mit érdemes aznap csinálni. A tzolkin-kalendárium a Nap, a Merkúr, a Vénusz, a Hold és a Föld (valamint más bolygók) ciklusaira épül. Bár a legvalószínűbb az, hogy eredetileg kifejezetten a Vénusz mozgását alapul véve dolgozták ki, irányadóul szolgál a Neptun-Uránusz együttállások, a napfogyatkozások, és akár a nagyobb napfoltok meghatározásában is.

A maják a tzolkin kiegészítésére használták a 365-napos kalendáriumot, ami a Nap-ciklussal párhuzamos. Haab-nak (eső-ciklusnak) hívják, és 18 hónapból áll, a hónapok húsznaposak, plusz az utolsó ötnapos, rövidke hónap. A haab-ban lineárisan jelölték a napokat: a hónap nevével és egy számmal, ahogy mi is tesszük. Ez a két rendszer együtt jelképezi a maja kultúra ismeretét a földi és az égi jelenségekkel kapcsolatban : a haab a nyilvánvaló éves ciklus, a tzolkin pedig egy rejtett dimenziót, a spirituális, vagy szó szerint Földön túli világ szerkezetét ismerteti.

A ciklus szót fontos kiemelni, mert a mayák úgy tartják, hogy az idő nem kronologikus, hanem ciklikus.

Kristály szertartás

Emellett a mayák úgy vélik, hogy minden 13 napban egy újabb ciklus jelentkezik, melyet hogyha folyamatosan követünk hatékonyabbá tehetjük napjainkat, s életünkben zajló projecteket, eseményeket. Minden egyes hullámnak megvan a maga jelentőssége, mely e tervezésben segít. A szokás szerint 13 naponta egy kristály szertartás nevezetű eseményt rendeznek meg, ami álltalában tűz körül öszeülve zajlik, ahol a résztvevők megosztják, mi történt velük az elmúlt hullámban, azaz reflektálás, s elmondják, milyen terveik vannak, s mire szeretnének koncentrálni a következőben. Miután mindenki megosztotta gondolatait, közös éneklés, zenélés és chica ivás kövezkezik, majd evéssel zárul a szertartás.

Az elmúlt pár sertartáson mi is részt vettünk, s bizony sok hasznos dologgal lettünk gazdagabbak. Azt már régóta tudom, hogy az értékelés, reflektálás igen hasznos és fontos dolog, de az még sosem jutott eszembe, hogy minden 13 napban leüljek és végig gondoljam mi törént vele. Eleinte az ember azt gondolja, hogy ez csak 13 nap, semmi érdekes nem történt 2 hét alatt, de ha igazán belegondolunk, akkor sokmindenre fény derülhet. Megvilágosulnak apró dolgok, s rájövünk, hogy rengeteg dolog volt, amiért hálásak lehetünk, s ami tanított minket valamire. Emellett végig gondolni, hogyan fogom az elkövetkező 2 hetet eltölteni segít abban, hogy célirányosan haladjunk nem csak karrier oldalon. Mert ugye eme tervezések, s értékelések jelen vannak a biznisz világban,  rengetegen csinálnak heti terveket, amit aztán utókövetnek, ám legtöbbször ezek kimerülnek munka viszonylatban. Emellett persze a tűz körül eltölteni egy pár órát, nyugodtan, békében a barátaiddal rendkívül relaxáló, s feltöltő élmény lehet, így mi mindenkép szeretnénk eme hagyományokat haza vinni, s otthon is folytatni.

A beköltözés

Niko családjával elutazott három hétre, így megkérte Katyat, hogy vigyázzon a házra, s közben persze minket is szivesen elszállásol hajlékában. Így történt hát, hogy beköltöztünk Urubamba határán lévő kis házikójába, ahol ECO WC és kinti zuhanyzó várt ránk. Eleinte furcsa volt európai luxusban nevelkedett, bár már backpackkelős élethez szokott létünkre elsétállni a kinti WChez, s a nap sugarai alatt zuhanyozni, de pár nap alatt hozzászokik az ember, s 2 hét után már teljesen természetes lesz a dolog.

Szóval ebben a kissé zajosabb kisvárosban töltöttük a következő pár hetet, tovább irogatva, pihenve, 7th Path Ön-Hipnózist tanítva és élvezve a meleg délutánokat. Azt tudni kell, hogy Peruban most megyünk ki a télből, tehát a levegő melegszik. Ez annyit jelent, hogy éjszakánként már nem fagy, de elég hideg van, viszont ha előjön a nap akkor dél körül olyan meleg van, hogy fürdőruhában lehet napozni. Emiatt a legalább 30 faktoros naptej elengedhetetelen, hiszen mi már háromszor égtünk le mert nem kentük be magunkat, s csupn sétállni az utcán elég ahhoz, hogy az orrod rögtön hámlani kezdjen másnap. Mikor napvédő krémet akartunk venni, láttuk, hogy nem is árulnak 30 faktorosnál kisebbet, az is ritka. Inkább a 45, 55, 80 és 90 faktorosok a menőek. 90 faktor!!!! Az alatt lehet már nem is lélegzik a bőröd… mindenesetre mi megmaradtunk a 45ösnél 🙂

 

Még egy érdekesség

Errefelé minden szó után kicsinyítő képzőt raknak. Tehát mikor kenyeret akarsz venni, akkor nem azt mondod, hogy kérek pan-t (kenyeret), hanem pancito-t (kenyerecskét), s így tovább tejecskét a boltocskából vettünk barátocskámmal 🙂

S nem csak a tárgyakat, s helyeket kicsinyítik, hanem a neveket is. Amíg Ázsiában minden idősebb nő antie (nagynéni, néni) addig itt mamita (nénike) vagy mamacha (magyarra fordítva nénike barátnőm lenne) névre hallgat de nem csak az idősebbje, hanem még minket is mamitának hívnak a helyiek. Talán a magyar anyukám szó is alkalmas lehet  akifejezésre. Mindenesetre mi imádjuk e szavakat. Olyan viccesen közvetlenné tesz mindent és mindenkit.

Urubambában jól éreztük magunkat. Ugyan nem volt már meg az a családias falucska hangulat, mint Calcában, de ezért itt is sikerült jó kapcsolatot kialakítani a helyiekkel. Ez persze nem volt nehéz, mert itt is mindenki nagyon kedves és segítőkész. Egyik nap pl besétálltunk egy ivóba, hogy chicát vegyünk elvitelre. Belépéskor az egyik asztalnál ülő nénike  odaintett nekünk, s kérdezte, hogy mit szeretnénk. Mondtuk, hogy chicát. Erre ő bekiabált a konyhára, hogy egy üveg chicát a lányoknak. A nénike a férjével sörözött éppen, s mint utóbb kiderült ő is csak egy vendég volt a kocsmában. Rögtön mondta persze, hogy üljünk le melléjük míg várunk, s meg is hívott minket egy pohárkára. Ez persze helyi módon zajlott, mert fogta a férje poharát, megtörölte a kezével, kitöltötte a sört és a kezünkbe nyomta. Emellet persze hozzátette, ne izguljatok, egészségesek vagyunk 🙂 Visszautasítani persze nem illett a meghívást, így meghúztuk az innivalót. Ezutána  a mamita percekig mesélte, hogy örül ha külföldiekkel találkozhat, s régen velük is dolgozott, s hogy sok mindent tanulhatunk egymástól, a Peruiak a külföldiektől s vica versa. S persze, hogy mi mind egyformák vagyunk, s nem számít, hogy ki honnan jött. Őszintén szólva szívmelengető volt tapasztalni, hogy egy 60as éveiben járó helyi asszinyság ilyen módon gondolkodjon, s ilyen nyitott legyen a világra. Perui tapsztalataink egyre s egyre felemelőbbek… ezt az országot egyszerűen nemlehet nem szeretni!

Mit tanultunk a keksz golyó árulásból, a következő posztban…

Posztjainkkal szeretnénk minnél több kérdéseteket és kiváncsiságotokat kielégíteni, így légyszives írjátok meg visszajelzésként (Leave a Reply) vagy akár emailben, hogy miről szeretnétek még hallani egy – egy országgal kapcsolatban. 

Advertisements

One response to “ECO ház, indián sátor és inka kereszt, mindez új barátainknál Urubambában

  1. Pingback: Különleges andoki szertartások meditációval és sámán festéssel | The world in three backpacks

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s