Potosi – sajnos nem csak a törpék dologznak a bányában

“Látod a fényt az alagút végén?”

“Látom” – mondtam hangosan, bár sosemgondoltam volna, hogy valaki majd ezt kérdezi tőlem. Ezzel kiléptünk a bányából, ahol végre újra nagyokat lélegezhettünk.

Potosi egy bányváros, a legfontosabb bányaváros Bolíviában, s régen egész Dál-Amerikában az volt. A bányászat, ami főleg ezüst, on és cink bányászásából áll mind a mai napig folyik. A bánya 1546ban nyitott, s azóta is ezrek dolgoznak benne nap, mint nap. Sokan a közeli városokból jönnek ide dolgozni. Jelenleg 8000 bányász bányássza a nemesfémeket, akik közül 1000 kiskorú. Többségük egydül dolgozik, ami azt jelenti, hogy se biztosításuk, se védettségük nincs semilyen szervezzettől. A dolgozók töbsége szilikózist és tuberkolózist is kap, 15 év munka után, így aki teheti előb elhagyja a bányát, ami persze nem sok, hisz legtöbbjüknek ez az egyetlen lehetőségük, hogy betevő falatra valót szerezzenek.

 

A bánya története

A bányát az inkák 1462ban fedezték fel, de mikor beléptek, hallották, ahogy a hegy ezt mondja nekik: „Más mestereknek van fenntartva a hegy, nem bányászhattok benne.” Ezt az inkák komolyan vették, s nem nyúltak a hegyhez egészen a spanyolok megjelenéséig. A hegynek olyan dörgős hangja volt, amit Aymara nyelven potosinak mondanak, hogy elnevezték a hegyet Potosinak.

A spanyolok megérkezésük után fel is fedezték a hegyet, s elkezdték bányászni 1546ban, természetesen inkákat munkára kényszerítve. A hegy olyan sok ezüstöt tartalmazott, hogy egyre több dolgozója lett a báányának, s lakója a városnak. Azt mondják olyan nagyra nőtt Potosi akkoriban, hogy mág Londont és Párizst is felül múlta. Akkoriban 100 temeplom állt a városban, s a hegy gazdagsága akkora volt, hogy spanyol országban még mindig meg van az a mondás, hogy „Megér egy Potosit”.

 A nővekedés miatt egyre több bányászra volt szükség, akik sajnos amúgy is hamar hullotak tüdőbajtól, vagy a nehéz munkától. Így a 17. században évente 1500-2000 új munkaerőt hozattak a spanyoloknak afrikából. Ám sajnos ők sem élték tovább a 8 hónapot a bányában.

Az 1800as években az ezüst mennyisége és minősége csökkenni kezdett, így ellkezdték a ont majd a cinket bányászni, ami mind a mai napig a fő bányászott nemesfém. Még mindig lehet ezüstöt találni a bányában, de már nem olyan jó minőségben miint egykoriban.

A bánya mellett pénz verde is múködött a városban, ahol eleinte több dél amerikai országba és spanyol országba is vertek érméket. Viszint mára már olyan drága lett a nyomtatás, hogy jobban megéri Chilében nyomni az érméket.

A Casa de la Moneda, azaz a Pénz Házban lehet megtekinteni a régi pénz verési módszereket egy 1,5 órás idegenvezetés alatt.

A bányába is el lehet látogatni egy pár órás túra alkalmával. Az egyik leghíresebb uazási iroda és egyben hostel is, ahol mi megszélltunk és ahol a bánya túrát foglaltuk Koala Névre hallgat.* (Több infó a hotelről a poszt alján található.) Aki Potosiban szeretne megszállni eme hostelt mindenkinek csak ajánlani tudjuk.

 

A bányában

Szóval a bánya túra reggel 8kor és délután 1kor indul. Első állomásként munkaruhát kaptunk, ahol magunkra kellett venni nadrágot, inget, csizmát és sisakot majd indulhattunk is a bányász piacra. Ezen a piacon vesz a legtöbb bányász üdítőt, coca levelet, cigarettát és dinamitot munka előtt. Szokás persze az, hogy a turisták vesznek egy kis ajándékot a bányászoknak, ígyhát mi is beszereztünk egy kis üditőt, cocát és dinammitot. Igen dinamitot, merthogy itt még mindig használják a dinamitot robbantáshoz. Mikor a bányában voltunk hallottunk is néhány robbantást.

Miután felszerelkeztünk ellátogattunk a feldolgozó üzembe, ahola  bányászott ezüstöt tartalmazó köveket dolgozzák föl míg porszerű ezüst nem lesz belőle.

Utolsó állomás termszetesen a bánya, ahol a bejárat előtt sikerült megismerkednünk egy jó pár bányásszal, akik 15 és 60 év között mozogtak. Igen sajnálatos módon még mindig rengeteg gyerek dolgozik a bányákban, hogy legyen a családnak betevő falatja. Rengeteg ember itt dolgozza le egész életét, vagyis ameddig tüdő bajt nem kap a hatalmas por miatt ami a bányában található. Idegen vezetőnk is dolgozott itt egy pár évet, így pontos képet tudott bemutatni nekünk látogatásunk alatt.

Egy kis ismerkedés és pertu ivás után be is léphettünk a bányába. Szűk kis utakon mentünk keresztül, a fejünkön lévő elemlámpával világítottuk utunkat, s próbáltuk a poros levegőt a kendőn kívül tartani, ami a szánk előtt volt. Bent találkoztunk több bányásszal, akik még dolgoztak aznap, s vagy egy jó zsák (20kg) nemesfémet cipeltek a hátukon, vagy kocsit toltak, amibe mi is besegítettünk egy kicsit.

 

Az rögtön nyilvánvaló volt, hogy kemény fizikai munkáról van szó a bányában, amiben  persze sosem kételkedtünk, de most sajátszemünkkel vagy inkább a saját bőrünkön is megtapasztalhatuk. A munkát nehezítik a fizikai körülmények, a levegő, a sötét, a meleg, ami a bánya beldejében olyan 40 fok. A bányászok nem mennek ki a bányából egész nap,mert olyan fél óra ki majd be sétállni, így ha van egy 1 órás ebédszünet, akkor mire kiérnek már jöhetnek is be, így bent tartózkodnak napi 10-12 órát. A legtöbbjük még enni és inni valót sem visz magával, ki nem derített okok miatt. Amit minden nap fogyasztanak az persze a coca level, amiből egyszerre olyan 300at pakolnak be szájukba, s azt rágcsálják órákik, s napi 1x-2x cserélik. A coca ugye már az inkák egyik energia forrása volt, ami mind a mai napig fent maradt legfőképpen Peruban és Bolíviában. A coca rengeteg energiát, proteint és vitamint tartalmaz, így sokáig el lehet élni eme fogyasztásán.

Anakonda üldözés, piranha halászat, fürdőszoba megosztás egy békával, s egy 1m-es rágcsáló megismerése, mindez a dzsungelben…

* A Koala hostelben különböző ágyas szobák vannak 25 Boliviánóért fejenként. A szobák tiszták, szépek, s még meleg víz is van. A reggeli meg egyszerűen csak jammi. Kis finom bagettek vannak az asztalra kirakva, ammiből annyit eszel, amennyt akarsz, van lekvár, tojás, frissen főzött kávé tejjel, tea és gyümölcs tál is.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s